Akármilyen gazdag is Törökország street food választéka, sajnos itthon ebből mi csak a dönerrel találkozhattunk és általában annak sem a legjobb változatával.. De jelentem van alternatíva!
Végre, végre itt a tavasz és csak úgy ontja magából a csodás zöldségeket és gyümölcsöket! Legnagyobb szerencsénkre a termelők és a piaci árusok egyre bevállalósabbak.
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én akárhányszor elutazom külföldre, mindig bajban vagyok, hogy melyek vajon a leghitelesebb források, ha tippeket szeretnék gyűjteni ahhoz, hogy hova menjek enni/inni/szórakozni?
A tél kellős közepén, mikor már rég elmúlt a karácsony, sőt, az azt követő diétán is túl vagyunk, de messze még a tavasz, a nyári utazások meg pláne…
Az elmúlt hetek pulyka-hal-bejgli-lencse-malac túladagolása után évkezdő posztként valami könnyed témát szerettem volna eredetileg választani…
Mikor egy újabb bejegyzés témáján gondolkoztam, rájöttem, hogy nem igazán tudok arról semmit, hogy a törökök mióta élvezik ennek a finomságnak a boldogító hatását…
Töltött káposzta, töltött paprika, töltike, sőt, kolbász! Be kell valljuk, mi sem vagyunk különbek török barátainknál, imádunk tölteni, zöldségbe zöldséget, zöldségbe húst, húst bélbe és így tovább!
Bármerre is jártok Törökországban, még a mai napig számos helyen láttok gurulós kis kocsikat, melyekről finomabbnál finomabb csemegék kacsintgatnak rátok.
Ti miket szoktatok főzni a külföldi ismerőseiteknek, amikor az igazi tradicionális magyar konyhát szeretnétek bemutatni? Gyanítom gulyás leves, pörkölt, disznótoros kerülnek első körben az asztalra.
Ha azt mondom török desszert, te azt mondod, baklava! Valószínűtlenül édes, ragad, csöpög, hízlal, kikészíti az érzékeny fogakat, elképesztő nehéz elkészíteni.. és mégis meghódította a világot és évek óta már minket, magyarokat is kényeztet!
