Bizonyára emlékeztek arra, hogy néhány hónapja egy teljes bejegyzést szenteltem a çiğ köftének, mely eredetileg egy nyers marhahúsból készült étel, ma azonban inkább csak a vegán verziójával találkozunk, melynek alapanyaga a finomszemű bulgur.
A múlt héten egy franciaországi nemzetközi szemináriumon az egyik vacsora során arról beszélgettünk egy spanyol kollégával, hogy milyen különleges élmény lehet, amikor a világ számos tájáról érkező zsidó vallású ember egy olyan nyelven találja meg a közös hangot, mely a világ egyik országának sem a hivatalos nyelve, nem gondoltam, hogy ez a gondolatmenet adja majd az ihletet a következő blogbejegyzésemhez.
Zöld és fehér ételek, tűz fölött ugrálás… nem, nem valami elvetemült fradi szurkolói buliba csöppentünk, hanem a törökök ünnepelnek!
Az elmúlt napokban egy fantasztikus könyvbe vagyok egészen belefeledkezve. Váncsa István “Lakoma” című könyvéről van szó, melyben a görög, török, ciprusi, libanoni, egyiptomi, marokkói, tunéziai és máltai konyhák fantasztikus színességét tárja elénk.
Egy tavaszi tisztítókúra kellős közepén, mikor már minden sejtem és gondolatom kizöldült a spenótos-algás turmixoktól és ezerféleképpen variált zöldséges ételektől, egy törökországi fesztiválról szóló beszámolóra bukkantam, ami meg is hozta az ihletet újabb blogbejegyzésemhez.
Nuray Attilát egy évvel ezelőtt ismertem meg, mikor a budapesti török kulturális központban egy gasztronómiai hónap szervezésén dolgoztam.
Festett tojások, nyuszik, csibék, kalács és sonka.. No hát ezek közül az utolsó kivételével mindent megtalálhatunk Isztambulban (talán még az utolsót is, ha nagyon keressük:)).
Nagyjából ez a frappáns mondat hangozhat el egy török anyuka szájából, mikor a gyereke bejelenti, hogy vega vagy vegán lesz. Mert hogy igenis léteznek vegák ott is, ahol a kebap és a köfte (török fasírt) az úr.
Az olívaolajról, mint a török gasztronómia egyik legfontosabb alapanyagáról már régóta szerettem volna írni, de igazán csak az elmúlt napokban olvasott cikkek adtak hozzá ihletet.
Ígéretem szerint minden hónapban megosztok veletek egy receptet és most az egyik legmenőbb török street-foodra, a lahmacunra (lahmadzsún) esett a választásom.
