Csicseriborsó…az egyik megkerülhetetlen alapanyag Törökországban, amit fogyasztanak köretként pl. rizzsel vegyítve, sok hagymával és fűszerrel tökéletes vega főételként, pépesítve falafelként vagy hummuszként, de elmaradhatatlan része a teázásnak is.
A törökök gyakorlatilag minden zöldséget és gyümölcsöt képesek megtölteni, amin van lyuk vagy akár egy kisebb mélyedés.
Török reggeli…mindig nagy vágyakozással gondolok azokra az élményeimre, amikor Isztambulban reggeliztem a barátaimmal! Mintha megállna az idő.. senki nem rohan a dolgára, nem jár azon az esze, hogy sietnie kéne, mert otthon még várja a házimunka vagy egyéb más teendők.
Nyár, napsütés, Isztambulban egy tengerparti kis vendéglőben ülök és körbeleng a faszénen sült hal és a sós víz illata. No igen, miről másról is álmodoznék, mikor már hetek óta kinn nappal is -10 fok van..
Gránátalma, csirke, dió, fahéj! Micsoda illatok és ízek! Savanykás és édes, roppanó és szétomló, a friss gránátalma magok pedig mint a kis drágakövek csillognak a tányérunkon!
Ezeken a -20 fokos napokon az ember nem vágyik másra, mint hogy egy bögre forró teával üljön a kandalló mellett és még csak véletlenül se kelljen kimozdulni, akármennyire is barátságosnak is tűnik a ragyogó napsütés.
Egy héttel karácsony előtt már bizonyára mindenki ünnepi lázban ég, írja a méteres bevásárlólistákat, rója a piacokat. Miközben válogatunk az ezerszínű zöldségek és gyümölcsök között, sajnos manapság elsétálunk az egyik legsokoldalúbb és legegészségesebb gyümölcs, a birsalma mellett.
Tudtátok, hogy Szulejmán külön konyhát építtetett a Topkapi Palotában, ahol kizárólag édességek, legfőképpen több tucat fajta helva készült?
Törökországot mindig is színessége és a benne található különösen nagy ellentétek miatt szerettem. Emlékszem, az első dolog, amit megfogalmaztam vele kapcsolatban, hogy milyen fantasztikus, amikor egy ország egyszerre tud ennyire modern lenni és ugyanakkor megőrizni a szokásait is.
Döner kebap, tantuni, lahmacun… Három szendvics melyből az első már meghódította a világot, de gyanítom, hogy a többi is elnyeri hamarosan méltó helyét a street food világában.
