Füge. Nem tudom eldönteni, hogy szép-e ez a szó. Ugyanakkor minden bizonnyal szebb mint az angol fig, de számomra a török incir (indzsir) szót nem tudja lekörözni. De minek is beszélek magáról a szóról, mikor kimondatlanul, némán is ez a második legszebb gyümölcs a gránátalma után. Szerintem:)
Ne arra az összeaszalódott szürke, apró valamire gondoljatok, amihez mi hozzászoktunk itthon!
Cseréljétek le a gondolataitokban előbukkanó képet például erre:
Aztán menjetek ki valamelyik nagyobb választékkal megáldott piacra és szagolgassatok meg egy doboz friss fügét, nyomkodjátok meg, hogy milyen kis puhácska, gyönyörködjetek a színében és kóstoljátok meg csak így frissen! Aztán csináljatok turmixot, díszítsetek vele tortát, keverjétek joghurthoz, főzzetek belőle lekvárt! De leginkább azt ajánlom, hogy ha Törökországban jártok, ott kóstoljátok meg! És lehetőleg augusztus környékén! Ugyanis füge szezon van! Csukjátok be a szemeteket és csak menjetek az orrotok után! Ó ilyenkor a fügeárusokkal teli utcácskák édes felhőillatba burkolóznak és az itthoni árakhoz képest szemtelenül olcsón szeretnének a fügehalmok a táskánkba ugrálni.
És ha már édes augusztust tartunk, akkor muszáj erről a finomságról egy kicsit mesélnem!
Nézzük először is a száraz adatokat, mert lehet, hogy vannak köztetek, akik annyira egészségtudatosak, hogy nem kábít el titeket az illat és a szín, csak a vitaminok mennyisége:)
A,B, C és E vitamint és nagy mennyiségű rostot is tartalmaz egy az óriáskönnycsepp alakú gyümölcs – itt kéne pontot tenni, de sajnos azt is be kell vallanom, hogy 30-40 %-a cukor, úgyhogy azért óvatosan vele! Jó hír azonban a tejmentesen étkezőknek, hogy a tejtermékek alternatívája, ha kálcium- és foszforpótlásról van szó, melyek elengedhetetlenek a fogak és csontok egészségének megőrzéséhez. Sőt állítólag megakadályozza a baktériumok terjedését, illetve gátolja a rákos sejtek növekedését, terjedését is! Megszámolhatatlanul sok gyógyhatását ismeri a népi gyógyászat. Például ha fáj a torkunk vagy elment a hangunk, forraljunk fel egy pohár tejet, melybe egy fügét dobtunk, majd kortyolgassuk el! Friss leveleit kisebb sebeinkre terítsük rá, hogy a gyulladás mihamarabb megszűnjön.
Természetesen ne felejtsük el a szárított változatát sem, hiszen igazi energiabomba, de ígérjétek meg, hogy egyszer kipróbáljátok török boltban beszerezhető török szárított fügét és fogadok, hogy utána nem fogtok másfajtára ránézni sem!
Nem hiába van ez így, ugyanis Törökország a világ legnagyobb fügetermelőjeként a világ össztermelésének közel 20%-át adják, sőt a világon előállított szárított füge több mint fele is tőlük származik.
Ez a kis energiabomba azért is érdemel főszerepet a mai posztban, mert lévén, hogy az egyik elsőként “háziasított” növény, a török népek étkezésében a kezdetektől fogva nagy jelentősége van. Előszeretettel használták húsok mellé, de leginkább desszertek elkészítéséhez. Legismertebb közülük az incir tatlısı, melyet egy korábbi főzőkurzuson is bemutattam. Ennek lényege, hogy cukros vízben 10 percig főzzük a szárított fügét, ezután leszűrjük és mikor kihűl, kis zsebet vágunk bele és megtöltjük kaymakkal (török sűrű tejszínféle) és darált dióval, majd a továbbforralt, besűrített sziruppal megöntözzük. Nem mondanám, hogy diétás étel, viszont mennyei:)
A török étkezési kultúrában elfoglalt helyét jól mutatja, hogy leírásai még arra is kitérnek, hogy mit jelent, ha az ember szárított fügét lát álmában: csak jót! Állítólag jó hírt kapunk vagy valami nagyon jó fordulat következik be az életünkben!
Még szép, hogy jót jelent, hiszen való életünkben is gyönyörködtet, sőt Törökországban a szüret kész ünnepség! Nem is lehetne más akkora hatalmas termőföldeken!
Aydın városában, mely a füge fővárosa összesen több mint 6.900.000 fügefa található! Majdhogynem annyi fügefa, mint ahányan mi magyarok vagyunk! Egy városban! Mennyire szeretnék egyszer ott beleszagolni a szüreti levegőbe! Micsoda bódulat lehet! Bódulat, igen ez a legjobb kifejezés, ugyanis a szüreten állítólag az a mondás járja, hogy úgy lehet megállapítani, hogy egy füge elég érett-e, hogy picit megnyomkodjuk és ha olyan puha, mint egy feszes cici, akkor érett 🙂 És még hogy a törökök konzervatívak vagy prűdek.. Ugyan már 😀
Nem beszélve arról, hogy egy fügeszüret mennyivel jobb lehet, mint egy olívabogyó vagy szőlőszüret, hiszen előbbinél még olajat kell készíteni belőle, utóbbinál bort, ezt viszont habzsolhatjuk azon melegében!
De ne higgyétek ám, hogy ez a szuperfinom füge csak úgy lesz a perzselő anatóliai melegtől! Ennek komoly tudományos háttere van, ugyanis Atatürk 1936-os aydıni látogatása után alakult meg a Füge Fejlesztési Állomás a városban, mely azóta is azon dolgozik, hogy megőrizze a e gyümölcs világhírű minőségét az utókornak, sőt még azt is megszámolták, hogy egy fügében 800-1000 magocska van:) Ráérnek, mondhatom:)
Hálás köszönet nekik, hogy őrzik nekünk ezt a 46 fajtából és több millió fából álló fügeerdőt!
Jövőre szívesen mennék egyet szüretelni! Ki tart velem? 🙂